Bernard Charles "Bernie" Ecclestone (1930. okt�ber 28.–) brit �zletember, a Formula–1 aut�verseny-sorozatot ir�ny�t� c�gcsoportok legfontosabb vezet�je.

�LETE

Bernie Ecclestone 1930-ban az angliai Ipswichben sz�letett egy hal�szkapit�ny fiak�nt. Bernie gyerek volt, amikor a csal�d Bexleyheath-ba, egy London d�li vonz�sk�rzet�ben fekv� kisv�rosba k�lt�z�tt. Ecclestone 16 �vesen otthagyta az iskol�t �s a helyi g�z�zemben kezdett el dolgozni. M�r ebben az id�ben megfert�zte a benzing�z �s motorral kezd versenyezni, szabadidej�ben pedig motoralkatr�szekkel �s haszn�lt motorokkal kereskedett. Az �zlet eg�szen j�l ment, ez�rt Ecclestone otthagyta asszisztensi �ll�s�t a g�zm�vekn�l �s bar�tj�val, Fred Cromptonnal k�z�sen Compton & Ecclestone n�ven saj�t motorker�kp�r keresked�st nyitott. Bernie k�s�bb kiv�s�rolja Comptont �s Nagy-Britannia legnagyobb motorker�kp�r keresked� h�l�zat�v� �p�ti ki c�g�t. 1949-ben egy r�vid id�re az aut�versenyz�sbe is belek�stol, de miut�n Brand Hatch-ben egy Formula–3 versenyen balesetet szenvedett, ink�bb az �zletre koncentr�lt. Els�sorban aut�aukci�kkal, ingatlanokkal �s k�lcs�n�k k�zvet�t�s�vel foglalkozott.

FORMULA 1 -BEN

Ecclestone 1957-ben visszat�r a versenyp�ly�kra, de nem mint versenyz�, hanem mint menedzser. Megv�s�rolja a Connaught Formula–1-es csapatot �s a wales-i Stuart Lewis-Evans-szel elindul a vil�gbajnoks�gon. 1958-ban Monacoban � maga is aut�ba �l, de nem siker�l kvalifik�lnia mag�t a versenyre. (A Lotus csapat ezen a versenyen mutatkozott be el�sz�r az F1-ben.) �v v�g�n Lewis-Evans �let�t veszti a marokk�i nagyd�jon, miut�n felrobban a motorja �s s�lyos �g�si s�r�l�seket szenved. Ennek hat�s�ra Ecclestone �jra kisz�ll a Formula–1-b�l. A 60-as �vek elej�n t�bbsz�r kil�togat a versenyekre, ahol bar�ts�got k�t a Cooper csapat menedzser�vel, Salvadorival, aki bemutatja neki a fiatal osztr�k pil�t�t, Jochen Rindtet. Ecclestone Rindt menedzsere �s �zleti partnere lesz, vele egy�tt ker�l a Lotus csapathoz, ahol 1968-ban �s 69-ben sportigazgat� volt. Rindt 1970-ben Monz�ban balesetet szenved �s meghal; az osztr�k pil�ta csak k�s�bb posztumusz nyeri meg a vil�gbajnoki c�met. Ecclestone-ban m�ly nyomot hagy bar�tja elveszt�se, �s �jra h�tat ford�t a Forma 1 vil�g�nak. Eg�szen k�t �vre, mert 1972-ben megv�s�rolja Ron Tauranact�l a Brabham csapatot, amely a kezei k�z�tt a Formula–1 egyik �lcsapat�v� v�lik. Miut�n l�tja, hogy milyen szervezetlen a sz�guld� cirkusz, 1974-ben m�s ist�ll� tulajdonosokkal, Colin Chapmannel, Teddy Mayerrel, Max Mosley-val, Ken Tyrell-lel �s Frank Williams-szel megalap�tja a Forma 1-es konstrukt�r�k sz�vets�g�t, a FOCA-t. Az �jonnan alakult szervezet 1975-ben harcba sz�llt az FIA-val, jobb rendez�st �s nagyobb r�szesed�st k�vetelve a bev�telb�l. K�s�bb a t�v�s k�zvet�t�si jogok megszerz�s�re is k�s�rletet tesz a FOCA, amelynek vezet�je 1978-t�l Bernie Ecclestone lesz, a szervezet jogi tan�csad�ja pedig Max Mosley. A Formula–1 kereskedelmi jogait �rint� vita �vekig elh�z�dik. A FOCA szinte h�bor�t visel a FIA testv�rszervezete a FISA �s vezet�je Jean Marie Balestre ellen. T�bbsz�r majdnem k�t r�szre szakad a Formula–1. V�g�l 1981-ben a Concorde egyezm�ny z�rja le a h�bor�t, amelyben a FOCA kapja meg a t�v�s k�zvet�t�sek jog�t.

K�t vil�gbajnoki c�m a Brabhammel

Mindek�zben csapata, a Brabham sz�p sikereket �r el, 1981-ben �s 83-ban a brazil Nelson Piquet gy�z a vil�gbajnoks�gon; az ut�bbit m�r a BMW turb�-motorjaival �ri el az ist�ll�. Amikor 1987-ben az els� Concorde-egyezm�ny lej�r, Ecclestone-t v�lasztj�k az FIA PR-eln�khelyettes�v�, a Brabhamra ez�rt egyre kevesebb ideje marad, �gy 1988-ban eladja a csapatot az Alfa Rome�nak. Mivel a kereskedelmi �s t�v�s jogok �rt�kes�t�se ebben az id�ben neh�z �s rizik�s volt, a csapatok, amelyek ezek felett rendelkeztek �tadt�k ezt Ecclestone-nak, aki v�llalta a kock�zatot. Bernie Ecclestone l�trehozta a FOPA-t (Formula One Promotions and Administration), amely az F1 kereskedelmi jogai f�l�tt rendelkezett. A bev�tel 48%-�t a csapatok kapt�k, 30%-a az FIA-t illette, 23 sz�zal�k pedig a FOCA-� lett. Az �zlet aranyb�ny�nak bizonyult: Bernie Ecclestone 1993-ban m�r �vi 45 milli� doll�rra tett szert.

A Formula–1 felv�s�rl�sa

1995-ben az FIA �gy d�nt�tt, hogy b�rbe adja a kereskedelmi jogokat Ecclestone c�g�nek, a FOM-nak. A Formula One Management ez�rt 14 �ven kereszt�l �vente fizet a sz�vets�gnek. A Formula–1-es csapatok felh�borodtak a d�nt�sen �s amikor 1997-ben a Concorde-egyezm�ny �jb�li meghosszab�t�s�ra ker�lt sor, a McLaren, a Williams �s a Tyrrell nem volt hajland� al��rni a szerz�d�st. De v�g�l �k is beadt�k a derekukat. K�zben megalap�totta a SLEC c�get, amely a t�v�s jogok felett rendelkezik �s Ecclestone feles�ge, Slavica tulajdon�ban volt. 1999-t�l Ecclestone fokozatosan eladja a c�get, el�sz�r 12,5%-�t a Morgan Grenfell banknak 325 milli� doll�r�rt, majd 37,5%-ot a Hellman & Friedman befektet�si csoportnak 725,5 milli� doll�r�rt. Az 50%-os tulajdonr�sz k�s�bb az EM.TV c�g�hez ker�l 1,65 milli� doll�r�rt �s v�s�rl�si jogot szerez tov�bbi 25%-ra. Amikor az EM.TV cs�d�t jelent, Leo Kirch m�diamogul kez�be ker�l a SLEC 50%-a, amelyhez v�s�rol m�g tov�bbi 25%-ot. A fennmarad� 25 sz�zal�k tov�bbra is Ecclestone csal�d tulajdon�ban marad.

MAG�N�LETE

Ecclestone 1985-ben vette feles�g�l az egykori horv�t modellt, Slavic�t; a tan� Max Mosley volt. M�sodik h�zass�g�b�l k�t l�nya sz�letett, Tamara �s Petra. Deborah Ecclestone els� h�zass�g�b�l sz�rmazik. A csup�n 1 m�ter 60 centi magas �zletember vagyon�t 2 milli�rd doll�rra taks�lj�k.